Szomszédok voltak

Macbeth munka után

Zsinagógát vegyenek!

Sz. Varga Zsuzsanna:
A REALITY TELEVÍZIÓ ÉS A VALÓSÁG
TALÁLKOZÁSA A BONCASZTALON

(Megjelent: Médiakutató - METROPOLIS közös szám, 2001.)

1. Műfaji és megnevezési nehézségek

A "reality programming" gyujto elnevezés igen sokféle, egészen eltéro musortípust foglal magába. A leglényegesebb különbség közöttük, hogy a valóságot illetve a valóság egy manipulált változatát milyen mértékben építik be és használják fel a musorban.
· Quiz-show - A hagyományos vetélkedok mintájára pénznyereményért folytatott játékos küzdelem. Hatalmas nézettségét a musorvezeto személyiségének köszönheti, illetve a megnyerheto összeg nagyságának. Ide tartoznak a "kedves" és a "kiutálós" vetélkedok egyaránt. (Who wants to be a Millionaire? - Legyen Ön is milliomos!, The Weakest Link - A leggyengébb láncszem) A valóságot itt kizárólag a hús-vér játékosok képviselik, minden más csak csillogó stúdiódíszlet, frappáns zenei aláfestés és okosan kitalált musorvezeto.
· Reality gameshow - Ezekben a több héten át tartó sorozatokban nem a tárgyi tudást mérik, hanem a fizikai, lelki állóképességet, ügyességet, alkalmazkodó készséget és persze a népszeruséget, mert a nagyösszegu nyeremény sorsát gyakran a nézok szimpátiája dönti el. A legsikeresebb ebben a kategóriában a Big Brother és a Survivor típusú összezárós-kiszavazós verseny. A "valóság" ebben a musortípusban is alig érzékelheto. Ezek a show-k egy igencsak megmásított, megrendezett álvalóságból csinálnak televíziós musort. A körülményeket elore eltervezik, a feladatokat meghatározzák, a szereploket nagyon gondosan, rendezoi szempontok alapján kiválogatják. Kissé eltér a fentiektol a kilenc éve futó The Real World címu musor (MTV), ahol nincs pénznyeremény. Itt a figurák és a helyzetek a való világból vétettek, de a rendezo válogatta oket a saját szempontjai alapján és o helyezte be oket a sokszor mesterséges szituációkba. Ez sem igazán a valós világ, inkább "felturbózott", fokozott valóság, ha úgy tetszik "hipervalóság". Ebbe a mufaji alcsoportba sorolható még néhány - a kritika által is extrémnek nevezett - musor, elsosorban a FOX csatorna programján. Pl. a Temptation Island (Csábítás szigete), ahol még gyermektelen fiatal házaspárokat próbálnak modell-kinézetu és pornósztár ügyességu beépített szereplok segítségével egymástól eltávolítani, illetve kapcsolatukat megrontani. Nem is sikertelenül… A másik ehhez hasonló botránymusor a Who Wants to Marry a Multimillionaire? (Ki akar hozzámenni egy multimilliomoshoz?) címen futott. Ebben egy stúdióvetélkedo végén 10-20 menyasszonyi díszruhába öltözött hajadon közül egynek megkéri a kezét egy milliomos, akivel azelott sosem látták egymást. A musor a pompás esküvovel ért véget, majd a pár nászútra indult, és elkezdodtek a bonyodalmak. A férfiról kiderült, hogy nem is olyan gazdag, mint amilyennek mondta magát, emellett pedig a múltban rendorségi eljárás folyt ellene zaklatásért. Néhány hét múlva a házasságot semmisnek nyilvánították. A musort ezután már meg sem ismételték és folytatásai sem készültek…
· "Shockumentary" - A New York Times egyik kritikusa (a találó elnevezés is tole származik) szerint ez a legújabb kísérlet arra, hogy a nézoket közel vigyék az eseményekhez, nem feltétlenül a megértés céljából, pusztán csak a látvány, a gyakran sokkoló anyag kedvéért. Az efféle musorokban leginkább amator felvételek szerepelnek, amelyeket klipszeruen vágnak össze. A képek szemfájdító sebességu váltakozása a felvételek hibáit hivatott leplezni. Ide tartoznak a FOX-on sugárzott "Amerika legilyenebb-legolyanabb házi videói" típusú musorok, pl. a When Animals Attack (Amikor támadnak az állatok) címu, amelyben háziállatok normálistól eltéro viselkedését láthatjuk. A valóság ezeknek a musoroknak a képanyagában van jelen, az eltávolító tényezo itt a vágás módja és a kontextusból való kiragadottság, a szenzációhajhász tálalási mód.
· "Docu-soap" vagy doku-dráma sorozat -a "reality-televíziózás" határesetének tekintem. Annyiban hasonlít a reality gameshow-khoz, hogy a szereplogárda itt is állandó, a jellemek változnak, a sorsok alakulnak a sorozat közben. A valóságnak viszont itt már egészen hangsúlyos szerep jut, nincs szó pénznyereményrol, vagyis nem a meggazdagodás és nem is a hírnév vágya vezérli a szereploket. A szituációk sokkal kevésbé - ideális esetben egyáltalán nem - manipuláltak, a filmkészítok inkább megfigyelik és rögzítik mintsem irányítják az eseményeket. Akár nagyon elnyújtott dokumentumfilmeknek is nevezhetnénk ezeket a sorozatokat. Az American High (Amerikai Gimi, 2001) címu filmben például egy érettségizo osztály mindennapjait követték egy éven át. A sorozat tizennégyszer fél óra volt. Az An American Love Story (Amerikai szerelmi történet, 2000, mindketto a PBS musora) pedig egy fekete férfi és egy fehér no szerelmét, 30 éves házasságát és családi életét, valamint két lányuk küzdelmét és megbékélésüket félvér mivoltukkal mesélte el tízszer egy órában.
· Dokumentumfilm-sorozat - Ez a forma is határeset, egymástól független részekbol álló, akármeddig folytatható sorozatokra jellemzo, ahol a tematika az összeköto kapocs. A történetek önmagukban a televíziózás szabályai szerint, (gyors vágások, a reklámszünet helyéhez igazodó fejezethosszok, stb.) de dokumentumfilmes eszközökkel (sokszor "cinéma vérité"- módszerrel) készített epizódok, amelyekben a történet elkezdodik és lezárul egy vagy fél óra alatt. Az izgalmat és aktualitást az adott epizód sztorija és szereploi biztosítják, de nagyívu karakterekrol vagy részleteket is érinto történetrol nem beszélhetünk. Inkább dokumentumfilm-vázlatok ezek az epizódocskák, gyakran bennük van a lehetoség gondolatokkal teli, mély emberi történetek elmesélésére, de a bevett tévés formula szinte mindig megakadályozza ezt (Trauma: Life in the E. R., Paramedics, Police Force, Wedding Story, Baby Story stb.). A dokumentumfilm-sorozatok valóságviszonya a doku-drámáéhoz és a dokumentumfilméhez hasonlít, a szereplok és a helyzetek valódiak, manipulálatlanok, a televíziós formula a fent említett módon mégis rányomja a bélyegét a filmkészítésre.
· Televíziós dokumentumfilm - Nem tartozik egyértelmuen a "reality tv" mufajába, bár a kifejezetten televízióra készülo dokumentumfilmeket néha a "reality programming" kategóriájába sorolják. A kábeltévés dokumentumfilmek formulaszeruek, a témájuk többnyire képes történelemlecke vagy hírességek interjúkból és archív felvételekbol álló életrajza. (Biography az A&E-n vagy a buneseteket feltáró és bemutató, szintén interjúkból és archív képekbol építkezo Crime Stories ugyanott, stb.)

2. Igazság és valóság, dokumentumfilm és reality tv
3. A legigazibb Vészhelyzet
4. Vérbő valóság
5. Etikai dilemmák
6. A cél: tájékoztatás és szórakoztatás
7. A népszerűség okai

8. A magyar valóságkínálat

New York - Budapest, 2001.

.