Sz. Varga Zsuzsanna:
A REALITY TELEVÍZIÓ ÉS A VALÓSÁG
TALÁLKOZÁSA A BONCASZTALON

(Megjelent: Médiakutató - METROPOLIS közös szám, 2001.)

1. Műfaji és megnevezési nehézségek
2. Igazság és valóság, dokumentumfilm és reality tv

Sok értelmezésben összemosódik ez a két mufaj, de úgy vélem, a dokumentumfilmekben és -sorozatokban bemutatott valóság - a fentebb leírtak szerint - nagyon különbözik az ún. "reality" programokban megjeleno valóságtól. Azt is érdemes megfigyelni, hogy a ténylegesen a valósággal foglalkozó musorokat, tehát a híradókat, a hírmagazinmusorokat, az egy estés dokumentumfilmeket sohasem nevezi senki reality programnak.

A már említett A való világ (The Real World, MTV) kapcsán jegyezte meg Laura Lazin, az MTV hír- és dokumentumfilmes részlegének alelnöke, hogy, noha semmi közük hozzá, sokan azt hiszik, ok csinálják a musort, és ez némelyek szemében csökkenti az általuk készített dokumentumfilmek értékét. "Másfelol viszont - tette hozzá Lazin - ennek a musornak a neveltje egy olyan közönségréteg, amely értékeli a valós élet drámáját. Ezek a nézok megértették, hogy a valódi élet legalább annyira érdekes, kihívásokkal teli vagy éppen megbotránkoztató, mint a színészek által sminkben és jelmezben eloadott fikciós változat."

A "reality televíziózás" fentebb felsorolt mufajaitól és formáitól nem lehet elvitatni, hogy a valóságot mutatják, ám ugyanakkor azt is bátran állíthatjuk, hogy az igazság - még ha bizonyos nyomokban fel is lelheto, foleg a dokumentumfilm-szerubb formákban - sokkal kisebb szerephez jut bennük.

Pedig a modern dokumentumfilmekkel szembeni elvárások szerint a kettonek együtt kellene járnia. Nem volt ez mindig így. Barry Hampe szerint igazság és valóság megkülönböztetése nyilvánvaló és szükséges volt a dokumentumfilm korai szakaszában. A technológia egyszeruen nem tette lehetové az éppen végbemeno események közvetlen filmezését. Így egy dokumentumfilmtol azt várták, hogy abban az értelemben legyen igaz, hogy bizonyítható tényeken alapuljon és állításai igazolhatóak legyenek. De nem várták el a filmtol, hogy ugyanakkor valós is legyen. A legtöbb dokumentumfilmben színészekkel, forgatókönyv szerint újrajátszották az eseményeket, és a forgatás gyakran a játékfilmekhez hasonlóan, stúdiókban zajlott. A valóság gyakran túlságosan tünékeny volt ahhoz, hogy lassú (nem eléggé fényérzékeny) filmen, nagy és nehéz kamerákkal rögzíteni lehessen.

Ma éppen fordított a helyzet. Adottak a technikai lehetoségek, hogy a történések legkisebb részleteit is rögzíthessük. A valóság rögzítése meg is történik minden alkalommal, ám az igazság gyakran elkallódik a formulák szövevényében és a montírozók sötétjében. A végtermék valós elemekbol áll, de nem az igazságot jeleníti meg.

"A reality televízió elnevezés nagyszeru orwelli iróniája az, hogy egyáltalán semmi valós sincs benne." - mondta R.J. Cutler, az American High címu sorozat rendezoje és executive producere. "Mi, dokumentumfilm-készítok tisztában vagyunk azzal, hogy nem a valóságot reprodukáljuk. Mi mesemondók vagyunk, és megpróbáljuk az általunk talált történeteket az igazsághoz a leheto leghívebben és a legszórakoztatóbban elmondani."

3. A legigazibb Vészhelyzet
4. Vérbő valóság
5. Etikai dilemmák
6. A cél: tájékoztatás és szórakoztatás
7. A népszerűség okai
8. A magyar valóságkínálat

New York - Budapest, 2001.